Hiiiii girlz!c': ♥ Itt az új rész.:) Szerintem egy "kicsit" (:$) az elején megfogtok ölni érte,de izgalmak nélkül , mit ér a világ?:D:D:D Semmit. Azért ezzel a fejezettel,elég rendesen megkínlódtam. Köszönöm a kommenteket,és a pipálásokat is,bár jól esne,ha fel is iratkoznátok mellé !! :) Köszönöm,puszi!:) *virtual hug*
*Zayn szemszöge:
Mikor megláttam,hogy Dan hogy öleli át Jaydee-t,nagyon ideges lettem. Hazudott nekem. Hogy tehette ezt? Azt mondta,hogy nincs senkije,erre ezzel a fiúval ölelkezik.
Kimentem a kertbe,hogy egy kicsit lenyugodjak,mikor hallottam édes hangját.
-Z-Zayn.
Dadogott Jade.
-Ez nem az , aminek látszik...
Háttal álltam neki,miközben hozzám beszélt.
-Miért? Ez minek látszik?
Annak ,hogy a szemembe hazudtál? Annak,hogy nem mondtad el,hogy ti mégis csak együtt vagytok? Jade,én bíztam benned,és mertem gondolni,hogy ez a másik oldalról is így van. Nézd,én kedvellek Jaydee.. Nagyon. De tévedtem veled kapcsolatban. Az én hibám volt...
Fakadtam ki.
Mikor megfordultam,láttam rajta,hogy már a sírás határán van. Eleinte nem tudott megszólalni,majd csak belekezdett :
-Figyelj,Zayn! É-én nem vagyok együtt Dan-nel ,jó?
-Nem. Egyáltalán nem jó.
-Zayn,higyj nekem! Kérlek...
Már az utolsó szót sírva mondta ki.Nem gyengülhetek el,erősnek kell maradnom!
-Már nem tudok neked hinni... És én még azt hittem,hogy több is lehet köztünk... Bár mit is várhattam? Te még csak most leszel 16,én pedig már 20 éves vagyok. Alapból semmi sem lehetne köztünk. Mindemellett még a tanárod is vagyok. És te még nagyon fiatal vagy... Előtted az élet. Nem kell miattam elkötelezned magad. Bár,te úgy sem érzel irántam többet,mint puszta barátság...
Mire befejeztem a mondandóm végét,már nagyon sírt. Nem bírtam tovább... Megöleltem.
-Jade,kérlek ne sírj. Nincs rosszabb dolog a világon,mint egy nőt sírni látni.
-De Zayn,te nem hiszel nekem.
Ölelt szorosabban.
És ekkor toppant be veszekedésünk fő okozója,drága Dan barátunk.
-Figyelj Zayn,ezt tényleg nem tudta még senki sem,de én beleszerettem J-be. És mikor megláttam,hogy olyan másképp nézel rá,iszonyat féltékeny lettem. Gondoltam,ha együtt mutatkozunk,akkor félre érted a helyzetet. És sajnos így is lett. Ne haragudjatok srácok. És főleg te ne Jaydee. Te vagy az életem! Kérlek,ne haragudj.
*Jade szemszög:
Daniel szavai tőrként vésődtek a szívembe. De megbocsájtok neki. A szerelem ellen nem tehet sem ő,sem én sem semmit. Persze,természetesen ez most nagyon rosszul esett,és soha nem is fogom tudni elfelejteni,de ettől függetlenül,ő még mindig a legjobb fiúbarátom.
-Dan,ez most nagyon szemét húzás volt tőled.
Láttam,hogy már majdnem sír. Még sosem láttam őt sírni.
-De megbocsájtok. És remélem,hogy ezek után Malik is meg lesz elégedve a történtekkel .
Bokszoltam bele Zayn vállába.
-Igen,és sajnálom,hogy úgy neked rontottam Jade. Csak egyszerűen annyira rosszul esett.
Mondta Zayn bűnbánóan.
-Jól van srácok,akkor én most magatokra hagylak titeket,ha már minden látszólagosan rendbe is jött.
Köszönt el tőlünk Dan.
Mi csak bólogattunk egyetértően,majd szembe fordultam a fekete hajú felé.
-Zayn,mikor az előbb azt mondtad,hogy nem lehetünk együtt,azt most értsem úgy,hogy te belém szerettél?
Belül,már repestem a boldogságtól. Mert igen,én felvállalom! Bele szerettem Zayn Malik-ba!
-Jade.
2013. július 31., szerda
Szerk.megj.
Sziasztok srácok!:) Tudom-tudom,csúszik a fejezet,de már írom,és nem sokára fent is lesz! Köszönöm a türelmeteket! Love my readers.
PS: Annyira jó hangja van! (L)
xxBoxx
PS: Annyira jó hangja van! (L)
xxBoxx
2013. július 20., szombat
Segítség!
Srácok! Oltári nagy szívességet szeretnék tőletek kérni! :/ Tud valamelyikőtök csinálni nekem egy fejlécet?:) Nagyon hálás lennék érte! A részleteket itt is,és itt is megbeszélhetjük! https://www.facebook.com/elizabeth.styles.102 :) Kérlek,segítsetek! Nagyon fontos lenne.:) Köszönöm előre is!
xxBoxx
xxBoxx
Karakterek:
Jut eszembe! Én ilyennek képzelem el a szereplőket!:) Gondoltam,megmutatom már nektek is,hogy könnyebb legyen elképzelni a történetet! Ps: Már fent van az új rész!
Ps2: Folyamatosan bővül!
Jade:
Ps2: Folyamatosan bővül!
Jade:
Zayn:
(értelem szerűen,az igazi Zayn arcát használom fel a történethez)
Dan:
Lex:
Remélem,hogy ti is valahogy hasonlóként képzeltétek el őket!:)
Köszönöm,hogy végignézted!
xxBoxx
6. Rész
Sziasztok! Egy kicsit-nagyon nagy késéssel,de újra itt vagyok!:) Nem beszélek sokat,,inkább bele is kezdek! Jó olvasást!:)
xxBoxx
-Jade!
Kiabált utánam Dan.
-Igen?
-Van kedved velünk jönni ma ,valamerre?
-Hány órakor mennénk?
Kérdeztem.
-Olyan fél 8 körül.
-Oké,Lex is jön ugye? Meg a többiek?
-Igen.
-Oké. Akkor majd találkozunk. Szia Dan.
Köszöntem volna el,mikor visszahúzott.
-Ne.Jaydee várj! Kérdezhetek valamit?
-Ühm,Persze...
-Mit akar tőled az-az új tanár? Úgy néz rád,mint aki menten felfal.
-Dan. Ne nevettess. Semmit,ő csupán jófej velem. Miért baj az,hogy próbál barátkozni?
-Ő nem csak barátkozni akar veled. Vedd már észre magad. Ki tudja milyen pedofil.
-Daniel. Ő még csak 20 éves. Hogy lenne már pedofil?
És biztos,hogy még csak a közelembe sem jönne úgy. Nézz már rám Dan! Egyáltalán nem vagyok se szép,se különleges! És az is biztos,hogy körbe veszik a szebbnél-szebb lányok.
-Jade. Miért nem veszed észre,hogy te is gyönyörű vagy? És akkor sem akarom,hogy a közelébe légy. Ismerem a férfiakat,én is az vagyok.
-De ő nem olyan... Már miért ne lehetnék a közelébe? Ő nem fog bántani...
-Egyszer már megjártad. Nem félsz,hogy még egyszer megtörténhet?
Ez most látszólagosan rosszul esett.
-Sajnálom... Kérlek,ne haragudj! Tudod,hogy nem úgy értettem.
Magyarázkodott Dan.
-Semmi baj,nem haragszom... Nem te tehetsz róla.
-Köszönöm. De Jaydee. Tudom,hogy te többet érzel iránta,mint puszta "barátság." Ne is tagadd. És tudom,hogyha te szerelmes vagy,akkor nagyon sebezhetővé válsz. 10 éve a barátod vagyok,melletted állok jóban-rosszban! Ismerlek rég,hisz ott voltam melletted az első perctől fogva.
Kétség kívül Dan a legjobb fiú barátom,és Lexi-vel ,ők a legjobb barátaim. Bár az elmúlt hónapokban nem mindig volt mellettem Dan. De ezt betudhatjuk annak,hogy "Fiatalság,bolondság"!
-Értelek Dan. De értem nem kell aggódnod!
Mondtam,és szorosan magamhoz öleltem.
-De figyelj J,én féltelek.
-Nem kell féltened. És olyan rég hívtál már J-nek. Úgy,mint régen.
-Igen,és tudom,hogy pont itt rontottam el mindent. Figyelj,mit szólnál hozzá,ha ma nálam aludnál? Tudod... Úgy,mint a régi szép időkben!
-Rendben! Az nagyon jó lenne!
Nevettem el magam.
-Olyan rég láttalak már így nevetni!
Mondta mosolyogva.
-Hát igen... De okom is volt rá bőven.
-Tudom. De menjünk. Tudod mit? Gyere egyből nálunk! Majd én adok neked valami ruhát,meg úgyis van még nálam a tieid közül. Holnap szombat,szóval még gond sem lehet!
-Hát... Nem is tudom...
-Légysziiiiiiiiiiii...
-Na jó,menjünk.Feladom!
Nevettem el a végét.
Út közben Dan összekulcsolta az ujjainkat. Nem akartam megbántani,szóval hagytam is neki.
***
(A bulin)
Rengeteg ember volt itt. Egy házibuliba hozott Dan,valami haverjához. Végül csak ketten jöttünk el,mert a többieknek valami "hirtelen okból jövet" valami dolga akadt. Most komolyan... Csak én nem értem,hogy mi folyik itt? Na mindegy,legalább újból közel kerülhetünk egymáshoz. Nem nagyon öltöztem ki,egy egyszerű nyári ruhát vettem fel.,meg egy hozzá illő cipőt. Mi tagadás,szeretek csinosan öltözködni.
A sminket sem vittem tulzásba.
Mondani szokás : A kevesebb,néha több!
-Gyere,menjünk a pulthoz!
Mondta izgatottan Dan. Vajon készül valamire?
Dan szorosan átkarolta a derekamat,úgy mentünk tovább.
Most vettem észre,hogy itt nem éppen velünk egykorúak vannak. 19-20 évesekkel van tele a tömeg.
-Dan,egyáltalán szabad lenne nekünk itt lenni? Itt nálunk csak idősebbek vannak. Örüljünk,hog nem küldenek el minket,nemhogy még leálljunk piálni...
-Jade! Nyugi. Ez csak a bátyám bulija. Ez az ő lakása. Csak ő van itt,meg a haverjai. Nyugodj meg,nem lesz baj. Majd én megvédelek!
Mondta nyugtatóan.
Miközben egyre jobban haladtunk a pult felé,megláttam egy ismerős alakot. Zayn volt az. Mikor Dan észrevette,hogy figyelem Zayn-t,még erősebben ölelt magához.... Majd megtörtént pontosan az,amitől féltem... Zayn észrevett minket...
xxBoxx
-Jade!
Kiabált utánam Dan.
-Igen?
-Van kedved velünk jönni ma ,valamerre?
-Hány órakor mennénk?
Kérdeztem.
-Olyan fél 8 körül.
-Oké,Lex is jön ugye? Meg a többiek?
-Igen.
-Oké. Akkor majd találkozunk. Szia Dan.
Köszöntem volna el,mikor visszahúzott.
-Ne.Jaydee várj! Kérdezhetek valamit?
-Ühm,Persze...
-Mit akar tőled az-az új tanár? Úgy néz rád,mint aki menten felfal.
-Dan. Ne nevettess. Semmit,ő csupán jófej velem. Miért baj az,hogy próbál barátkozni?
-Ő nem csak barátkozni akar veled. Vedd már észre magad. Ki tudja milyen pedofil.
-Daniel. Ő még csak 20 éves. Hogy lenne már pedofil?
És biztos,hogy még csak a közelembe sem jönne úgy. Nézz már rám Dan! Egyáltalán nem vagyok se szép,se különleges! És az is biztos,hogy körbe veszik a szebbnél-szebb lányok.
-Jade. Miért nem veszed észre,hogy te is gyönyörű vagy? És akkor sem akarom,hogy a közelébe légy. Ismerem a férfiakat,én is az vagyok.
-De ő nem olyan... Már miért ne lehetnék a közelébe? Ő nem fog bántani...
-Egyszer már megjártad. Nem félsz,hogy még egyszer megtörténhet?
Ez most látszólagosan rosszul esett.
-Sajnálom... Kérlek,ne haragudj! Tudod,hogy nem úgy értettem.
Magyarázkodott Dan.
-Semmi baj,nem haragszom... Nem te tehetsz róla.
-Köszönöm. De Jaydee. Tudom,hogy te többet érzel iránta,mint puszta "barátság." Ne is tagadd. És tudom,hogyha te szerelmes vagy,akkor nagyon sebezhetővé válsz. 10 éve a barátod vagyok,melletted állok jóban-rosszban! Ismerlek rég,hisz ott voltam melletted az első perctől fogva.
Kétség kívül Dan a legjobb fiú barátom,és Lexi-vel ,ők a legjobb barátaim. Bár az elmúlt hónapokban nem mindig volt mellettem Dan. De ezt betudhatjuk annak,hogy "Fiatalság,bolondság"!
-Értelek Dan. De értem nem kell aggódnod!
Mondtam,és szorosan magamhoz öleltem.
-De figyelj J,én féltelek.
-Nem kell féltened. És olyan rég hívtál már J-nek. Úgy,mint régen.
-Igen,és tudom,hogy pont itt rontottam el mindent. Figyelj,mit szólnál hozzá,ha ma nálam aludnál? Tudod... Úgy,mint a régi szép időkben!
-Rendben! Az nagyon jó lenne!
Nevettem el magam.
-Olyan rég láttalak már így nevetni!
Mondta mosolyogva.
-Hát igen... De okom is volt rá bőven.
-Tudom. De menjünk. Tudod mit? Gyere egyből nálunk! Majd én adok neked valami ruhát,meg úgyis van még nálam a tieid közül. Holnap szombat,szóval még gond sem lehet!
-Hát... Nem is tudom...
-Légysziiiiiiiiiiii...
-Na jó,menjünk.Feladom!
Nevettem el a végét.
Út közben Dan összekulcsolta az ujjainkat. Nem akartam megbántani,szóval hagytam is neki.
***
(A bulin)
Rengeteg ember volt itt. Egy házibuliba hozott Dan,valami haverjához. Végül csak ketten jöttünk el,mert a többieknek valami "hirtelen okból jövet" valami dolga akadt. Most komolyan... Csak én nem értem,hogy mi folyik itt? Na mindegy,legalább újból közel kerülhetünk egymáshoz. Nem nagyon öltöztem ki,egy egyszerű nyári ruhát vettem fel.,meg egy hozzá illő cipőt. Mi tagadás,szeretek csinosan öltözködni.
A sminket sem vittem tulzásba.
Mondani szokás : A kevesebb,néha több!
-Gyere,menjünk a pulthoz!
Mondta izgatottan Dan. Vajon készül valamire?
Dan szorosan átkarolta a derekamat,úgy mentünk tovább.
Most vettem észre,hogy itt nem éppen velünk egykorúak vannak. 19-20 évesekkel van tele a tömeg.
-Dan,egyáltalán szabad lenne nekünk itt lenni? Itt nálunk csak idősebbek vannak. Örüljünk,hog nem küldenek el minket,nemhogy még leálljunk piálni...
-Jade! Nyugi. Ez csak a bátyám bulija. Ez az ő lakása. Csak ő van itt,meg a haverjai. Nyugodj meg,nem lesz baj. Majd én megvédelek!
Mondta nyugtatóan.
Miközben egyre jobban haladtunk a pult felé,megláttam egy ismerős alakot. Zayn volt az. Mikor Dan észrevette,hogy figyelem Zayn-t,még erősebben ölelt magához.... Majd megtörtént pontosan az,amitől féltem... Zayn észrevett minket...
2013. július 17., szerda
Hiányzol Cory!
Sziasztok srácok,amint láttátok az előbb felraktam egy ritka rövid és gyatra részt. Rettenetesen sajnálom,de egyszerűen a gyásztól, nem tudok előrébb jutni! Borzalmas tragédia történt... Amint azt már gondolom,hogy olvastátok,sajnálatos módon Cory Monteith elhunyt. Én ezt egyszerűen nem tudom elhinni! Annyira fiatal volt még! Előtte állt az élet! És ott van Lea is... Aki már majdnem a felesége lett... Én nem tudok ezen túllépni! Cory,kérlek gyere vissza hozzánk! :(( Most is sírok jelenleg,hogy írom ezt... Eszméletlenül hiányzik! Szegény Cory élete sem volt soha sem könnyű... Drog-,alkohol problémái voltak,és már elvonón is volt,csak idő előtt kijött. Az orvosok szerint túladagolásban halt meg,mindannyiunk szerelme. "Állítólag" túl sokat ivott,majd rá vette be a drogokat is. Azt az űrt,amit Cory hagyott maga után... Mind a szívemben,mind barátnője Lea szívébe,a családja és a rajongói szívében is... Hát azt már soha semmi sem pótolhassa... Az előbb,mikor rákerestem Cory-ra Youtube-on,annyira rám tört a sírás,hogy szegény húgom is megijedt... Mikor elmeséltem neki is,hogy ki volt Cory,és,hogy milyen fantasztikus ember volt,még őt is megrázta,pedig ő még eddig nem is tudott arról,hogy Cory Monteith a világon van... Twitteren Selena csatolt egy képet,amin Cory-val ölelkeznek,szorosan és boldogan... És ez még csak jobban elősegítette a lelki összetörésemet... Egyszerűen... NEM.TUDOM.ELHINNI! Cory könyörgöm gyere vissza hozzánk! Bár,tisztában vagyok azzal,hogy nem lehet... Mégis titkon vágyom rá... Nem kívánok neki semmi mást,csak azt,hogy fent,az angyalok között,ami most már ő is,lássa ezt,és mosolyog,hogy lássa,mennyire szerettük és szeretem őt! Cory-t tulajdonképpen csak most ismertem meg,de azzal az észveszejtően gyönyörű mosolyával,az én szívembe rekord idő alatt lopta be magát... Nem vagyok képes elengedni őt... Lea-ért is imádkozom,hisz neki most ez,hogy elveszítette a szerelmét,a jövőbeli férjét,és a gyerekei apját,hát ez leírhatatlanul fájó érzés! Sajnos,már nem volt idő a házasságkötésére,és a gyerekekre sem. Nem lettek neki. Sajnos. De tudom,hogy visszatér majd hozzánk! Már várom a napot,ahol újra láthatom majd őt. Életerősen,mosolyogva... Mikor majd elsőnek,és remélhetőleg nem utolsónak megölelhetem majd,és ott már nem kellesz elengednem!
A Menyországban találkozunk Cory! Nyugodj békében! Hiányzol!
Cory mindössze 31 éves volt.
A Menyországban találkozunk Cory! Nyugodj békében! Hiányzol!
Cory mindössze 31 éves volt.
5. Rész
Hiiiii darlings!:) Kicsit megkésve,de itt az új rész.:) Nagyon szépen köszönöm a kommenteket,a szavazatokat,(amikor pipáltok,lásd a szöveg alján) és a feliratkozásokat is!:) El sem hiszem,már 5-en vagyunk! És köszönöm az építő kritikákat is! Jó olvasást!
Gyorsan elment ez a nap is,így hamar hazakerülhettem. Viszont még mindig nem tudom hova tenni Zayn viselkedését... Miért pont velem kezdett el beszélgetni? Hogy-hogy ilyen aranyos volt velem? Ezekkel a gondolatokkal értem haza. Lexa már jobban volt,szóval holnap már ő is jöhet suliba,és találkozhat majd Zaynnel.
***
-Tényleg olyan jófej,mint mondtad?
Kérdezte Lex izgatottan.
-Hát velem az volt,veled meg ki tudja.
Mondtam nevetve.
-Hahahah. Szólj mikor kell röhögni.
-Szóval,tényleg aranyos,nyugi. Én megkedveltem.
-Nem esetleg,még meg is tetszett?
-Lexa a vesémig látsz?!
Kérdeztem szarkazmussal a hangomban.
-Talán.
-Nem. Nem tudok egyelőre egy férfire sem ránézni úgy. Idő kell még nekem. De barátként már belopta magát a szívembe,efelől semmi kétség.
-Értem. Hát te tudod. Már nagyon izgatott vagyok.
Mondta mosolyogva barátnőm.
-Elhiszem,remélem te is úgyan úgy fogod megkedvelni. Lesz időd rá bőven,mivel minden nap van tesi,meg amúgy is ma kezdődnek az önvédelmi órák is.
-Sajnos.
-Ja. Még a végére kiizmosodunk!
Mondtam nevetve,majd szépen,csendben mentünk egymás után az utcán.
***
-Sziasztok! Hát ez lenne az első önvédelmi órátok,kérlek figyeljetek nagyon oda egymásra is,mivel ma már keményen belevágunk a munkába!
Szólt kicsit szigorral a hangjában Zayn.
Nem tudom felfogni,hogy a lányok miért nem bírnak magukkal a közelében.Komolyan mondom úgy rázzák magukat,hogy azt már néha nézni is rossz. Szegény Zayn. Már azt sem tudja,hogy hova nézzen olyankor. Hát nem lenne jó neki sem,ha még a végén feljelentenék,mint holmi pedolfilt.
-Valaki olyat szeretnék ide kérni,aki erős. Valami erős fiú jöjjön,és legyen a segédem.
Rendben,szóval most be mutatom Dave-n a mozdulatokat. Utána bemutatassátok ti is.
Akinek segítség kell,ahhoz oda megyek,és megmutatom!
***
-Na milyen volt az óra?
Futott hozzám Zayn.
-Fárasztó. Még meg kell szoknom.
-Segíteni akarok neked. Láttam,hogy az ütésed az nagyon gyenge. Mit szólnál hozzá,ha plusz órákat tartanék neked? Figyelj,ez csak a te érdemed.
-Azt megköszönném. Zayn.
-Puszit kaphatok érte?
-Olyan voltál,mint egy kis 8 éves. Aranyos.
Mondtam kuncogva.
-Ez volt a cél!
Nevette el magát.
-Na gyere,menjünk ki.
Gyorsan elment ez a nap is,így hamar hazakerülhettem. Viszont még mindig nem tudom hova tenni Zayn viselkedését... Miért pont velem kezdett el beszélgetni? Hogy-hogy ilyen aranyos volt velem? Ezekkel a gondolatokkal értem haza. Lexa már jobban volt,szóval holnap már ő is jöhet suliba,és találkozhat majd Zaynnel.
***
-Tényleg olyan jófej,mint mondtad?
Kérdezte Lex izgatottan.
-Hát velem az volt,veled meg ki tudja.
Mondtam nevetve.
-Hahahah. Szólj mikor kell röhögni.
-Szóval,tényleg aranyos,nyugi. Én megkedveltem.
-Nem esetleg,még meg is tetszett?
-Lexa a vesémig látsz?!
Kérdeztem szarkazmussal a hangomban.
-Talán.
-Nem. Nem tudok egyelőre egy férfire sem ránézni úgy. Idő kell még nekem. De barátként már belopta magát a szívembe,efelől semmi kétség.
-Értem. Hát te tudod. Már nagyon izgatott vagyok.
Mondta mosolyogva barátnőm.
-Elhiszem,remélem te is úgyan úgy fogod megkedvelni. Lesz időd rá bőven,mivel minden nap van tesi,meg amúgy is ma kezdődnek az önvédelmi órák is.
-Sajnos.
-Ja. Még a végére kiizmosodunk!
Mondtam nevetve,majd szépen,csendben mentünk egymás után az utcán.
***
-Sziasztok! Hát ez lenne az első önvédelmi órátok,kérlek figyeljetek nagyon oda egymásra is,mivel ma már keményen belevágunk a munkába!
Szólt kicsit szigorral a hangjában Zayn.
Nem tudom felfogni,hogy a lányok miért nem bírnak magukkal a közelében.Komolyan mondom úgy rázzák magukat,hogy azt már néha nézni is rossz. Szegény Zayn. Már azt sem tudja,hogy hova nézzen olyankor. Hát nem lenne jó neki sem,ha még a végén feljelentenék,mint holmi pedolfilt.
-Valaki olyat szeretnék ide kérni,aki erős. Valami erős fiú jöjjön,és legyen a segédem.
Rendben,szóval most be mutatom Dave-n a mozdulatokat. Utána bemutatassátok ti is.
Akinek segítség kell,ahhoz oda megyek,és megmutatom!
***
-Na milyen volt az óra?
Futott hozzám Zayn.
-Fárasztó. Még meg kell szoknom.
-Segíteni akarok neked. Láttam,hogy az ütésed az nagyon gyenge. Mit szólnál hozzá,ha plusz órákat tartanék neked? Figyelj,ez csak a te érdemed.
-Azt megköszönném. Zayn.
-Puszit kaphatok érte?
-Olyan voltál,mint egy kis 8 éves. Aranyos.
Mondtam kuncogva.
-Ez volt a cél!
Nevette el magát.
-Na gyere,menjünk ki.
2013. július 16., kedd
Díj :)
Hiii guys! Nem sokára jövök az új résszel,de előtte : MEGKAPTAM ÉLETEM ELSŐ DÍJÁT! *----------* El sem tudjátok képzelni ,hogy mennyire sokat jelent ez nekem :) Nagyon szépen köszönöm Nikoletta Nagyváradinak! :)
Válaszok:
-Kedvenc színed?
-Sok van,de most nagyon a sötét színekre vagyok rákattanva. :)
-Mióta vagy Directioner?
-2 éve vagyok már büszke Directioner.
-Szereted Justin Bieber-t?
Imádom őt,ő az egyik inspirálom az életben! Ha ő nem lenne,már rég feladtam volna az életet is... :) Thank you JB! <3
-Szereted Austin Mahome-t?
-Igen,Mahomie vagyok már pár hónapja. :)
-Kedvenc étel?
-Oh sok kedvencem van,de leginkább a Pizza.
-Korod?
-14 vagyok. :)
-Sportolsz valamit?
-Igen,bár nem rendszerességgel,csak ha van időm,és kedvem.
-Van -e tesód?
-Van bizony, 2 is.
-Kedvenc filmed?
-Kétség kívül a 'Hallgass a szívedre' ,és nagyon szeretem az Alkonyatot is !! :)
-Szobád fala színe?
-Rózsaszín,de most fogjuk élénk színűre festeni,még nem tudom milyen színre. :)
-Hány 1D-s,JB-s,Austin-os posztered van?
-Fú,hát rengeteg. Nem tudom megszámolni. :)
Kérdéseim:
-Mióta vagy Directioner?
-Szereted a Little Mix-et?
-Mit gondolsz T.Mills-ről?
-Ismered Ed Sheeran-t?
-Szereted őt?
Hány éves vagy?
KÜLDÖM:
http://abovo-ziallstory.blogspot.hu/
http://ltp-alone.blogspot.hu/
http://keseredesigazsag.blogspot.hu/
http://www.tcrlarrystylinson.blogspot.hu/
http://thebromances.blogspot.hu/
http://nosound-larrystylinson.blogspot.hu/
http://ineedyou-larrystylinson.blogspot.hu/
Az nem volt feltüntetve,hogy hány embernek küldhetem,szóval akiknek a történeteit imádom,azoknak elküldtem!:) Még egyszer nagyon szépen köszönöm,és hálás vagyok érte!
xxBoxx
Válaszok:
-Kedvenc színed?
-Sok van,de most nagyon a sötét színekre vagyok rákattanva. :)
-Mióta vagy Directioner?
-2 éve vagyok már büszke Directioner.
-Szereted Justin Bieber-t?
Imádom őt,ő az egyik inspirálom az életben! Ha ő nem lenne,már rég feladtam volna az életet is... :) Thank you JB! <3
-Szereted Austin Mahome-t?
-Igen,Mahomie vagyok már pár hónapja. :)
-Kedvenc étel?
-Oh sok kedvencem van,de leginkább a Pizza.
-Korod?
-14 vagyok. :)
-Sportolsz valamit?
-Igen,bár nem rendszerességgel,csak ha van időm,és kedvem.
-Van -e tesód?
-Van bizony, 2 is.
-Kedvenc filmed?
-Kétség kívül a 'Hallgass a szívedre' ,és nagyon szeretem az Alkonyatot is !! :)
-Szobád fala színe?
-Rózsaszín,de most fogjuk élénk színűre festeni,még nem tudom milyen színre. :)
-Hány 1D-s,JB-s,Austin-os posztered van?
-Fú,hát rengeteg. Nem tudom megszámolni. :)
Kérdéseim:
-Mióta vagy Directioner?
-Szereted a Little Mix-et?
-Mit gondolsz T.Mills-ről?
-Ismered Ed Sheeran-t?
-Szereted őt?
Hány éves vagy?
KÜLDÖM:
http://abovo-ziallstory.blogspot.hu/
http://ltp-alone.blogspot.hu/
http://keseredesigazsag.blogspot.hu/
http://www.tcrlarrystylinson.blogspot.hu/
http://thebromances.blogspot.hu/
http://nosound-larrystylinson.blogspot.hu/
http://ineedyou-larrystylinson.blogspot.hu/
Az nem volt feltüntetve,hogy hány embernek küldhetem,szóval akiknek a történeteit imádom,azoknak elküldtem!:) Még egyszer nagyon szépen köszönöm,és hálás vagyok érte!
xxBoxx
2013. július 14., vasárnap
4. Rész
Sziasztok! :) Meghoztam az új részt :) Pipáljatok/komizzatok/iratkozzatok fel,ha tetszett!Jó olvasást!
-Beszélgessünk..
Mondta ,mire én egy picit megijedtem. Ijedt arckifejezésem láttán hozzátette :
-Tudod,nem nagyon tudok szinte semmit még erről a helyről,segíthetnél egy kicsit. Meg mi is jobban megismerhetnénk egymást.
Mondta,még mindig mosolyogva.
-Rendben...
Egyeztem bele.
Elindultunk ki az udvar hátsó részlegébe,ahol található volt egy pad. Nem voltak körülöttünk diákok,sem senki más,így picit feszengtem a helyzettől,de tudtam,hogy nem bánthat... Ő nem olyan embernek TŰNIK.
***
Már egy ideje beszélgettünk,és ez a beszélgetés már rég túlhaladta a tanár-diák fázist. Hisz olyanok voltunk,mintha már vagy 10 éve ismertük volna egymást,és barátok lettünk volna. Már én is újra,feloldódva röhögtem a viccein,és az elmondott élet tapasztalatain,amik közül néhány ,irtó vicces volt. Beszélgettünk a családomról,persze csak gyengéden kérdezett rá a dologra... Nem tudom miért,de megbíztam benne... Remélem jól tettem...
-Na,és te hogyan is állsz a család dologgal?
Kérdeztem,kíváncsiskodó hangon.
-Persze,csak ha megkérdezhetem.
Vágtam gyorsan rá,miközben szavait szólásra nyitotta.
-Hát én egyedül élek...
Kezdte,majd nem sokkal később folytatta.
-Most barátnőm sincs,szóval mondhatni "magányos" vagyok.
Mondta,közben idéző jelet mutatott a levegőbe,ezt is szintén mosolyogva.
-És...
Folytatta.
-Neked is... Ümm... Van most valakid?
Nyögte ki nagy nehezen.
-Ööööö nem.
Feleltem az amúgy egyszerű választ.
-Nincs.
Ismételtem magam,egy szinonimával.
-De... Ühmm... Kérdezhetek valamit ööö ?...
-Hívj nyugodtan csak Zayn-nek,mikor nincs itt senki. És igen,kérdezhetsz bármit.
Nyújtotta meg hosszan,a BÁRMIT szót.
Értelmetlen vigyorgásba törtem ki,ami inkább már kuncogás volt.
Mind ketten egy kicsit a tárgytól eltérő dologra gondoltunk,majd Zayn felnézett rám,és mondta.
-Hát ha valami olyasmire vagy kíváncsi,az nem biztos,hogy jó téma lenne az iskola közepén.
Mondta nevetve.
-Ha te is egy kicsit perverzebb dologra gondoltál.
Mondta,még mindig nevetve.
-Ah,én?! Dehogy... Soha!
Mondtam kikelve magamból,cinizmussal a hangomban.
-Vicces vagy. Megkedveltelek.
Közölte velem.
-Én is ... Zayn...
-Bár...
Kezdtem bele.
-A Mr. Malik is eléggé jól hangzik...
-Szexis...
Folytattam. Nem tudom miért,de ez a pasi mi mindent tud kihozni belőlem!
-Hmm...
Hümmögött. Majd kaján vigyorra húzta a száját.
-De... Mondani vagyis,inkább kérdezni akartál valamit,nem?
Kérdezte,megszakítva ezzel ,a közénk beállt kínos csendet.
-De.
Mondtam,majd újból folytattam.
-Tudod,te nem csak angol származású vagy,ugye?
Kérdeztem tőle,picit félve.
-Igen.
Mondta,majd el kezdett mesélni a családjáról,és a szokásokról.
Én ámulattal figyeltem arra,hogy mit is mond,majd előtört belőlem a nevetés,mikor eszembe jutott valami,a Ramadán-nal kapcsolatban.
Ő csak értetlenül nézett rám,majd rákérdezett.
-Most min nevetsz?
-Áááá semmin.
Válaszoltam,de még mindig nem tudtam abbahagyni a kuncogást.
-Na,mond már!
Mondta,már ő is nevetve. Azt nem tudom,hogy ő min nevethetett,de szerintem a hülye,már-már röhögésemen.
-Hát... Tudod... Van most nektek ez a Ramadán cucc,és egyszer utána néztem,hogy mit is takar ez magában... És volt benne egy mondat,amin még mai napig is nevetek... Hogy mit nem szabad... Tudod... Csinálni meg egyebek...
-Oh,hogy szóval arra gondolsz,hogy ...
-Hűha,fiatal korod ellenére perverz egy lány vagy.
Mondta nevetve.
-De az viszont sose baj!
Tette hozzá.
-Olyan vagy,mint én. És ez tetszik.
Mondta.
-Ne kezelj a tanárodként kérlek. Rendben?
-Gyerünk Malik! Még egy pár ilyen kis beszélgetés,és már örökké tartó kapcsolatot fogunk ápolni.
Mondtam neki,majd belebokszoltam a vállába.
-Ennek örülök,viszont az ütéseden,még van mit fejleszteni. Erősebben üss,és jobb lesz....
Mondta tanító jelleggel.
-Honnan tudsz ennyit a bokszról?
Kérdeztem.
-Tudod én bokszedző is vagyok.
Mondta.
-Ah,értem.
-Majd megmutatod.
Mondtam neki,majd megköszönésképpen a tanácsért,átöleltem.
Látszott rajta,hogy meglepte a dolog,mert először meghökkent egy kicsit,de nem sokára később visszaölelt.
A csengő hangos zaja zavart meg csak minket. Mikor felálltam,és próbáltam sietni be az órára,vissza húzta a kezem,picit nagyobb erővel,így kicsit elvesztettem az egyensúlyomat is,amiért bocsánatot kért,/bár hála megtartott/ majd folytatta.
-Remélem beszélünk még.
Mondta,majd újra megölelt.
-Biztosan.
Küldtem felé egy bíztató mosolyt,és el siettem órára. Mondanom sem kell,hogy egész nap ő járt a fejemben.
-Beszélgessünk..
Mondta ,mire én egy picit megijedtem. Ijedt arckifejezésem láttán hozzátette :
-Tudod,nem nagyon tudok szinte semmit még erről a helyről,segíthetnél egy kicsit. Meg mi is jobban megismerhetnénk egymást.
Mondta,még mindig mosolyogva.
-Rendben...
Egyeztem bele.
Elindultunk ki az udvar hátsó részlegébe,ahol található volt egy pad. Nem voltak körülöttünk diákok,sem senki más,így picit feszengtem a helyzettől,de tudtam,hogy nem bánthat... Ő nem olyan embernek TŰNIK.
***
Már egy ideje beszélgettünk,és ez a beszélgetés már rég túlhaladta a tanár-diák fázist. Hisz olyanok voltunk,mintha már vagy 10 éve ismertük volna egymást,és barátok lettünk volna. Már én is újra,feloldódva röhögtem a viccein,és az elmondott élet tapasztalatain,amik közül néhány ,irtó vicces volt. Beszélgettünk a családomról,persze csak gyengéden kérdezett rá a dologra... Nem tudom miért,de megbíztam benne... Remélem jól tettem...
-Na,és te hogyan is állsz a család dologgal?
Kérdeztem,kíváncsiskodó hangon.
-Persze,csak ha megkérdezhetem.
Vágtam gyorsan rá,miközben szavait szólásra nyitotta.
-Hát én egyedül élek...
Kezdte,majd nem sokkal később folytatta.
-Most barátnőm sincs,szóval mondhatni "magányos" vagyok.
Mondta,közben idéző jelet mutatott a levegőbe,ezt is szintén mosolyogva.
-És...
Folytatta.
-Neked is... Ümm... Van most valakid?
Nyögte ki nagy nehezen.
-Ööööö nem.
Feleltem az amúgy egyszerű választ.
-Nincs.
Ismételtem magam,egy szinonimával.
-De... Ühmm... Kérdezhetek valamit ööö ?...
-Hívj nyugodtan csak Zayn-nek,mikor nincs itt senki. És igen,kérdezhetsz bármit.
Nyújtotta meg hosszan,a BÁRMIT szót.
Értelmetlen vigyorgásba törtem ki,ami inkább már kuncogás volt.
Mind ketten egy kicsit a tárgytól eltérő dologra gondoltunk,majd Zayn felnézett rám,és mondta.
-Hát ha valami olyasmire vagy kíváncsi,az nem biztos,hogy jó téma lenne az iskola közepén.
Mondta nevetve.
-Ha te is egy kicsit perverzebb dologra gondoltál.
Mondta,még mindig nevetve.
-Ah,én?! Dehogy... Soha!
Mondtam kikelve magamból,cinizmussal a hangomban.
-Vicces vagy. Megkedveltelek.
Közölte velem.
-Én is ... Zayn...
-Bár...
Kezdtem bele.
-A Mr. Malik is eléggé jól hangzik...
-Szexis...
Folytattam. Nem tudom miért,de ez a pasi mi mindent tud kihozni belőlem!
-Hmm...
Hümmögött. Majd kaján vigyorra húzta a száját.
-De... Mondani vagyis,inkább kérdezni akartál valamit,nem?
Kérdezte,megszakítva ezzel ,a közénk beállt kínos csendet.
-De.
Mondtam,majd újból folytattam.
-Tudod,te nem csak angol származású vagy,ugye?
Kérdeztem tőle,picit félve.
-Igen.
Mondta,majd el kezdett mesélni a családjáról,és a szokásokról.
Én ámulattal figyeltem arra,hogy mit is mond,majd előtört belőlem a nevetés,mikor eszembe jutott valami,a Ramadán-nal kapcsolatban.
Ő csak értetlenül nézett rám,majd rákérdezett.
-Most min nevetsz?
-Áááá semmin.
Válaszoltam,de még mindig nem tudtam abbahagyni a kuncogást.
-Na,mond már!
Mondta,már ő is nevetve. Azt nem tudom,hogy ő min nevethetett,de szerintem a hülye,már-már röhögésemen.
-Hát... Tudod... Van most nektek ez a Ramadán cucc,és egyszer utána néztem,hogy mit is takar ez magában... És volt benne egy mondat,amin még mai napig is nevetek... Hogy mit nem szabad... Tudod... Csinálni meg egyebek...
-Oh,hogy szóval arra gondolsz,hogy ...
-Hűha,fiatal korod ellenére perverz egy lány vagy.
Mondta nevetve.
-De az viszont sose baj!
Tette hozzá.
-Olyan vagy,mint én. És ez tetszik.
Mondta.
-Ne kezelj a tanárodként kérlek. Rendben?
-Gyerünk Malik! Még egy pár ilyen kis beszélgetés,és már örökké tartó kapcsolatot fogunk ápolni.
Mondtam neki,majd belebokszoltam a vállába.
-Ennek örülök,viszont az ütéseden,még van mit fejleszteni. Erősebben üss,és jobb lesz....
Mondta tanító jelleggel.
-Honnan tudsz ennyit a bokszról?
Kérdeztem.
-Tudod én bokszedző is vagyok.
Mondta.
-Ah,értem.
-Majd megmutatod.
Mondtam neki,majd megköszönésképpen a tanácsért,átöleltem.
Látszott rajta,hogy meglepte a dolog,mert először meghökkent egy kicsit,de nem sokára később visszaölelt.
A csengő hangos zaja zavart meg csak minket. Mikor felálltam,és próbáltam sietni be az órára,vissza húzta a kezem,picit nagyobb erővel,így kicsit elvesztettem az egyensúlyomat is,amiért bocsánatot kért,/bár hála megtartott/ majd folytatta.
-Remélem beszélünk még.
Mondta,majd újra megölelt.
-Biztosan.
Küldtem felé egy bíztató mosolyt,és el siettem órára. Mondanom sem kell,hogy egész nap ő járt a fejemben.
2013. július 13., szombat
3. Rész
Hiiiii babycakes! c': Meghoztam az új fejezetet,hope you like it! Pipáljatok/komizzatok,ha gondoljátok :) Nekem az mindig jól esik!
PS : Azt sem bánnám,ha feliratkoznátok.:$ Igazán jól esne!
Ps2: Jó olvasást!:)
Reggel egyedül mentem az iskolába,mert Lex nem érezte jól magát. Féltem,de Hála Istennek,fényes nappal volt,és hozzám csapódtak még páran,így csapatosan mentünk be a suliba. Az iskola előtt egy ismeretlen,hatalmas fekete autó állt,ami biztos méregdrága lehetett. Picit autó mániás is vagyok,lány létemre,úgy mint a focival szemben is. Gondoltam,hogy az új tanáré lehetett.
***
Első óránk volt a testnevelés,így örültünk, (már amennyire egy tanár miatt lehet),hogy mi láthassuk elsőnek,hogy milyen is az új tanár. Átöltöztünk,majd lementünk az öltözőből a tornaterembe. Egy jóképű,fiatal,izmos tanár állt szemben velünk,aki aranyosan mosolygott ránk. Mondanom sem kell,hogy a lányoknak egyből beindult a fantáziája az új tanárral szemben. Komolyan mondom,szó szerint csorgott a nyáluk utána! Jelenleg férfire rá sem tudok nézni,úgyhogy engem nem igazán hozott lázba a dolog... A történtek után,azt sem csodálnám,ha 30 éves koromig senkim sem lenne.Elmélkedésemből egy férfi hang rázott ki.
-Sziasztok! A nevem Zayn Malik,és testnevelés tanár vagyok,és én fogom tanítani nektek az önvédelmet is. Gondolom hallottátok,hogy mi történt azzal a szegény lánnyal aznap este. Hát igen,ez az egyik ok amiért itt vagyok.
Ja,hogy szóval ő nem tudja még,hogy velem történt meg. Ez az! Hál' Istennek,az osztálytársaim sem firtatták tovább a dolgot.
-Szóval ismerkedés képpen,a mai óra felén futás lesz,a másik felén pedig meg fogjuk ismerni egymást.
Mondta,majd ejtett egy széles mosolyt. Komolyan ez a pasi ennyire mosolygós? Biztos van nője,azért vigyorog ennyit. Gondolom,hogy mennyit fantáziálhat róla,miközben mi futkározunk,mint a hülyék. Na mindegy, a 'parancs' ,az parancs.
*15 perc múlva *
-Jól van,elég lesz!
Mondta Malik.
-És most... (szerk.megj. /Vett egy nagy levegőt.) Szeretném,ha bemutatkoznátok egyesével.
Én már megtettem,most ti jöttök.
Névsor szerint mentünk. Végig azon filóztam,hogy mit is mondhatnék magamról. 'Hey, Jade Ross vagyok,a szüleim tragikusan elhunytak,engem meg megerőszakoltak?! '
Rám került a sor. De itt történt egy kis változás. Mikor rám nézett mondta,hogy meséljek bőven magamról.
Komolyan mondom,ez a vesémig lát? Nem tán' gondolatolvasó...?!
-Hát...
Kezdtem bele.
-Jade Amelia Ross vagyok. 15 éves,és az egyik barátnőmnél élek,mivel a szüleim elhunytak.
Utolsó szavaimra lehunytam a szemem,és lefelé néztem.
Mikor felnéztem a tanár sajnálkozó,összezavart tekintetét láttam meg.
Hála,nem volt tapló,szóval nem is kérdezgettet többet. Ebben a témában,nem is nagyon lenne mit...
Végett ért az óra,majd közölte velünk,hogy holnap elkezdődnek az önvédelmi órák is. Mielőtt kimentem volna a többiekkel a tornateremből,eléggé furáltam de rámvillantott egy 100 w-os mosolyt. Kedves gesztus volt tőle.
Szünetem volt,szóval lementem a büfébe venni,valami édességet... Köztudott tény rólam az,hogy a csoki az én egyetlen és gyenge pontom. Zayn is ott volt,csak ő kávét vett. Megint rám mosolygott.
Milyen pozitív ember! Régen én is ilyen voltam,nagyon szórakozott ember voltam. Mindenen folyton csak nevettem,szinte mindig én adtam meg a hangulatot,az esetleges helyzetekben. De ez már a múlt. A csokin és a barátaimon kívül,nincs már más boldogságom...
Zayn még mindig a kávéjára várt,mikor én megvettem a csokit. VOLNA.
-Hagyd csak,tekintsd ajándéknak!
Mondta Zayn,és már át is nyújtotta a pénzt a büfésnek.
Megszeppenve álltam a helyzettel szemben. Még soha ,senki sem volt velem ilyen udvarias...
-K-köszönöm...
Nyögtem végre ki,nagy nehezen.
-Semmiség.
Mondta még mindig mosolyogva.
-Vagyis...
Kezdett bele,mikor már hátráltam volna elfele. Ó-ó... Itt érzem ,hogy baj lesz.
-Meghálálhatod valamivel...
Nyalta meg a száját.
A szemeim látszólagosan kidülledtek.
-Látnod kéne az arckifejezésed.
Mondta röhögve.
-Nyugi,nem arra értettem.
Fejezte be. Ennek most komolyan az volt a célja,hogy halálra rémítsen? Mert ha igen,akkor büszke lehet magára,mert megtörtént...
-Huhh...
Fellélegeztem... Majd csodák-csodájára el kezdtem mosolyogni. Kb 1 hónapja nem mosolyogtam már,persze csak az erőltetett mosolyokon kívül.
-Akkor miről lenne szó?
Kérdeztem,érdeklődő hangnemben.
-Beszélgessünk egy kicsit.
PS : Azt sem bánnám,ha feliratkoznátok.:$ Igazán jól esne!
Ps2: Jó olvasást!:)
Reggel egyedül mentem az iskolába,mert Lex nem érezte jól magát. Féltem,de Hála Istennek,fényes nappal volt,és hozzám csapódtak még páran,így csapatosan mentünk be a suliba. Az iskola előtt egy ismeretlen,hatalmas fekete autó állt,ami biztos méregdrága lehetett. Picit autó mániás is vagyok,lány létemre,úgy mint a focival szemben is. Gondoltam,hogy az új tanáré lehetett.
***
Első óránk volt a testnevelés,így örültünk, (már amennyire egy tanár miatt lehet),hogy mi láthassuk elsőnek,hogy milyen is az új tanár. Átöltöztünk,majd lementünk az öltözőből a tornaterembe. Egy jóképű,fiatal,izmos tanár állt szemben velünk,aki aranyosan mosolygott ránk. Mondanom sem kell,hogy a lányoknak egyből beindult a fantáziája az új tanárral szemben. Komolyan mondom,szó szerint csorgott a nyáluk utána! Jelenleg férfire rá sem tudok nézni,úgyhogy engem nem igazán hozott lázba a dolog... A történtek után,azt sem csodálnám,ha 30 éves koromig senkim sem lenne.Elmélkedésemből egy férfi hang rázott ki.
-Sziasztok! A nevem Zayn Malik,és testnevelés tanár vagyok,és én fogom tanítani nektek az önvédelmet is. Gondolom hallottátok,hogy mi történt azzal a szegény lánnyal aznap este. Hát igen,ez az egyik ok amiért itt vagyok.
Ja,hogy szóval ő nem tudja még,hogy velem történt meg. Ez az! Hál' Istennek,az osztálytársaim sem firtatták tovább a dolgot.
-Szóval ismerkedés képpen,a mai óra felén futás lesz,a másik felén pedig meg fogjuk ismerni egymást.
Mondta,majd ejtett egy széles mosolyt. Komolyan ez a pasi ennyire mosolygós? Biztos van nője,azért vigyorog ennyit. Gondolom,hogy mennyit fantáziálhat róla,miközben mi futkározunk,mint a hülyék. Na mindegy, a 'parancs' ,az parancs.
*15 perc múlva *
-Jól van,elég lesz!
Mondta Malik.
-És most... (szerk.megj. /Vett egy nagy levegőt.) Szeretném,ha bemutatkoznátok egyesével.
Én már megtettem,most ti jöttök.
Névsor szerint mentünk. Végig azon filóztam,hogy mit is mondhatnék magamról. 'Hey, Jade Ross vagyok,a szüleim tragikusan elhunytak,engem meg megerőszakoltak?! '
Rám került a sor. De itt történt egy kis változás. Mikor rám nézett mondta,hogy meséljek bőven magamról.
Komolyan mondom,ez a vesémig lát? Nem tán' gondolatolvasó...?!
-Hát...
Kezdtem bele.
-Jade Amelia Ross vagyok. 15 éves,és az egyik barátnőmnél élek,mivel a szüleim elhunytak.
Utolsó szavaimra lehunytam a szemem,és lefelé néztem.
Mikor felnéztem a tanár sajnálkozó,összezavart tekintetét láttam meg.
Hála,nem volt tapló,szóval nem is kérdezgettet többet. Ebben a témában,nem is nagyon lenne mit...
Végett ért az óra,majd közölte velünk,hogy holnap elkezdődnek az önvédelmi órák is. Mielőtt kimentem volna a többiekkel a tornateremből,eléggé furáltam de rámvillantott egy 100 w-os mosolyt. Kedves gesztus volt tőle.
Szünetem volt,szóval lementem a büfébe venni,valami édességet... Köztudott tény rólam az,hogy a csoki az én egyetlen és gyenge pontom. Zayn is ott volt,csak ő kávét vett. Megint rám mosolygott.
Milyen pozitív ember! Régen én is ilyen voltam,nagyon szórakozott ember voltam. Mindenen folyton csak nevettem,szinte mindig én adtam meg a hangulatot,az esetleges helyzetekben. De ez már a múlt. A csokin és a barátaimon kívül,nincs már más boldogságom...
Zayn még mindig a kávéjára várt,mikor én megvettem a csokit. VOLNA.
-Hagyd csak,tekintsd ajándéknak!
Mondta Zayn,és már át is nyújtotta a pénzt a büfésnek.
Megszeppenve álltam a helyzettel szemben. Még soha ,senki sem volt velem ilyen udvarias...
-K-köszönöm...
Nyögtem végre ki,nagy nehezen.
-Semmiség.
Mondta még mindig mosolyogva.
-Vagyis...
Kezdett bele,mikor már hátráltam volna elfele. Ó-ó... Itt érzem ,hogy baj lesz.
-Meghálálhatod valamivel...
Nyalta meg a száját.
A szemeim látszólagosan kidülledtek.
-Látnod kéne az arckifejezésed.
Mondta röhögve.
-Nyugi,nem arra értettem.
Fejezte be. Ennek most komolyan az volt a célja,hogy halálra rémítsen? Mert ha igen,akkor büszke lehet magára,mert megtörtént...
-Huhh...
Fellélegeztem... Majd csodák-csodájára el kezdtem mosolyogni. Kb 1 hónapja nem mosolyogtam már,persze csak az erőltetett mosolyokon kívül.
-Akkor miről lenne szó?
Kérdeztem,érdeklődő hangnemben.
-Beszélgessünk egy kicsit.
2013. július 12., péntek
2. Rész
Hai :) Ma ez már a 2. rész,az előbb raktam fel az 1.-őt :) Örülnék néhány kominak,vagy ha pipálnátok! :) Thankies :) Zene : https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=Yu9V3Phfsf8
Miután felkeltem,és kellőképpen "kipihentem" magam,már amilyen szinten,ezek után lehet,a rendőröket vártam. Fogalmam sem volt,hogy-hogy fogok megbírkózni ezzel az egésszel,hogy teljesen egyedül kelljen mindent elmondanom,2 férfi rendőr előtt. Mielőtt megérkeztek,átvettem a kórházi pizsamát. Ki nem állhatom,amúgy sem szoktam soha abban aludni. Egy cicanaci és egy top bőven elég... Bár most inkább takargatnám magam... Az igazságot megvallva,nem merek bele nézni a tükörbe... Szégyellem magam leírhatatlanul... Pedig nem én vagyok a hibás,mert nem önszántamból erőszakoltattam meg magam,de akkor is... Egy nőnek,EZ,és csakis ez,a legnagyobb megaláztatás az életben... Kopogtattak az ajtón kívül ... Megérkeztek...
-Üdvözlöm kisasszony,azért jöttünk,hogy vallomást tehessen a megerőszakolója ellen...
Köszöntek a felügyelők.
-Jól van?
Kérdezte az egyik,fiatalabb rendőr az ijedt arcom láttán. Így hallva a szavakat,még rosszabb...
J-jól,persze... E-essünk túl rajta...
Mondtam,egy nagy levegőt kifújva.
-Szóval,nem tudom,hogy mit tud ön erről,de a bántalmazóját sikeresen elkaptuk,egy járókelőnek köszönhetően,aki magára talált az utcán. Tulajdonképpen neki köszönheti az életét. Sajnos ő a vallomás után elment,de egy telefonszámot itt hagyott magának,ha gondolja,majd megköszönheti neki...
Mondta a rendőr,de most az idősebbik. Én csak egyetértően bólogattam...
***
Miután lezajlott a feljelentés,távoztak a rendőrök. Hagytak itt telefonszámot,külön nekem,és külön a kórháznak is...
***
Napok múlva,már is engedtek... Az igazságot megvallva,mivel nincs most hivatalos gyámom,addig az egyik barátnőmnél fogok lakni. Elképesztő,hogy mennyire bízhatok Lexá-ban... Mindig mellettem áll,bármi történjen is. Az nap este is,tőle jöttem hazafele...
***
2 hét múlva,már suli képes voltam,így el is indultunk együtt... Utcára azóta is csak félve megyek egyedül...
-Lex,szerinted ,mit fognak ehhez szólni az iskolában? Vajon megfognak vetni miatta?
Kérdeztem,szomorkás hangon... Az igazságot megvallva nagyon féltem,hogy el fognak ítélni ez miatt...
-Biztos,hogy nem! Mindenki melletted állt,és te is tudod,hogy mindenki üdvözletét küldte,az elmúlt hetekben,és még látogattak is téged! Nyugodj meg,nem lesz semmi baj.
Mondta barátnőm,mosolyogva. Megöleltem,és folytattuk utunkat tovább.
***
A tanárok nagyon megörültek,mikor megláttak,és mindenki sajnálatát kinyílvánítva köszöntettek. Hála Istennek,senki sem bántott e-miatt... Sőt,még olyanok is oda jöttek,akikkel eddig,hát nem éppen fényes kapcsolatot ápoltam. De már nem haragudtam rájuk,mert már nem éri meg. Az utolsó óra végén,a tanárok közölték velünk,hogy holnap jön egy új testnevelés tanár,aki ezen kívűl még önvédelmet fog nekünk tanítani,hogy a további ehhez hasonló problémákat,el tudjuk kerülni... A tanár még nem fogja tudni,hogy ki volt az a tanítvány akit bántalmaztak,így majd nem fogom magam rosszul érezni az órákon... Annyira....
Már kíváncsian vártuk az új tanárt. Azt mondják,egy fiatal,magas és jóképű tanár jön,amit a lányok nem mondhatni,hogy sajnáltak... De én férfire biztos,hogy többet nem fogok tudni ránézni... Az biztos,hogy ilyen első alkalmat,senkinek nem kívánok,mint ami nekem volt...
xxBoxx
Miután felkeltem,és kellőképpen "kipihentem" magam,már amilyen szinten,ezek után lehet,a rendőröket vártam. Fogalmam sem volt,hogy-hogy fogok megbírkózni ezzel az egésszel,hogy teljesen egyedül kelljen mindent elmondanom,2 férfi rendőr előtt. Mielőtt megérkeztek,átvettem a kórházi pizsamát. Ki nem állhatom,amúgy sem szoktam soha abban aludni. Egy cicanaci és egy top bőven elég... Bár most inkább takargatnám magam... Az igazságot megvallva,nem merek bele nézni a tükörbe... Szégyellem magam leírhatatlanul... Pedig nem én vagyok a hibás,mert nem önszántamból erőszakoltattam meg magam,de akkor is... Egy nőnek,EZ,és csakis ez,a legnagyobb megaláztatás az életben... Kopogtattak az ajtón kívül ... Megérkeztek...
-Üdvözlöm kisasszony,azért jöttünk,hogy vallomást tehessen a megerőszakolója ellen...
Köszöntek a felügyelők.
-Jól van?
Kérdezte az egyik,fiatalabb rendőr az ijedt arcom láttán. Így hallva a szavakat,még rosszabb...
J-jól,persze... E-essünk túl rajta...
Mondtam,egy nagy levegőt kifújva.
-Szóval,nem tudom,hogy mit tud ön erről,de a bántalmazóját sikeresen elkaptuk,egy járókelőnek köszönhetően,aki magára talált az utcán. Tulajdonképpen neki köszönheti az életét. Sajnos ő a vallomás után elment,de egy telefonszámot itt hagyott magának,ha gondolja,majd megköszönheti neki...
Mondta a rendőr,de most az idősebbik. Én csak egyetértően bólogattam...
***
Miután lezajlott a feljelentés,távoztak a rendőrök. Hagytak itt telefonszámot,külön nekem,és külön a kórháznak is...
***
Napok múlva,már is engedtek... Az igazságot megvallva,mivel nincs most hivatalos gyámom,addig az egyik barátnőmnél fogok lakni. Elképesztő,hogy mennyire bízhatok Lexá-ban... Mindig mellettem áll,bármi történjen is. Az nap este is,tőle jöttem hazafele...
***
2 hét múlva,már suli képes voltam,így el is indultunk együtt... Utcára azóta is csak félve megyek egyedül...
-Lex,szerinted ,mit fognak ehhez szólni az iskolában? Vajon megfognak vetni miatta?
Kérdeztem,szomorkás hangon... Az igazságot megvallva nagyon féltem,hogy el fognak ítélni ez miatt...
-Biztos,hogy nem! Mindenki melletted állt,és te is tudod,hogy mindenki üdvözletét küldte,az elmúlt hetekben,és még látogattak is téged! Nyugodj meg,nem lesz semmi baj.
Mondta barátnőm,mosolyogva. Megöleltem,és folytattuk utunkat tovább.
***
A tanárok nagyon megörültek,mikor megláttak,és mindenki sajnálatát kinyílvánítva köszöntettek. Hála Istennek,senki sem bántott e-miatt... Sőt,még olyanok is oda jöttek,akikkel eddig,hát nem éppen fényes kapcsolatot ápoltam. De már nem haragudtam rájuk,mert már nem éri meg. Az utolsó óra végén,a tanárok közölték velünk,hogy holnap jön egy új testnevelés tanár,aki ezen kívűl még önvédelmet fog nekünk tanítani,hogy a további ehhez hasonló problémákat,el tudjuk kerülni... A tanár még nem fogja tudni,hogy ki volt az a tanítvány akit bántalmaztak,így majd nem fogom magam rosszul érezni az órákon... Annyira....
Már kíváncsian vártuk az új tanárt. Azt mondják,egy fiatal,magas és jóképű tanár jön,amit a lányok nem mondhatni,hogy sajnáltak... De én férfire biztos,hogy többet nem fogok tudni ránézni... Az biztos,hogy ilyen első alkalmat,senkinek nem kívánok,mint ami nekem volt...
xxBoxx
1. Rész
Sziasztok!:) Hát hol is kezdjem... Atya úr isten! Még csak a prológust raktam fel,és már van 4 rendszeres feliratkozóm,és kaptam 2 kommentet,és 3 tetsziket is! Köszönöm szépen,el sem tudnátok képzelni ,hogy mennyire sokat jelent ez nekem! Legfőképp azért,mert egy olyan blogger írt nekem önszántából kommentet,akire,mint író,nagyon is felnézek! Mikor megláttam,hogy írt,hát... Az fel ért egy kisebb infarktussal :) Szóval köszönöm,és itt is van az 1. rész! Jó olvasást!
Inspiráló zene,ami közben írtam : https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=r08wfT8c8g4
Minden olyan gyorsan történt.... Napról-napra dől romba az életem. Szüleim autó balesetben elhunytak 1 hete. Jelenleg a fájdalmon kívül,más érzelmek nem találhatóak meg bennem. A temetés utánni napon haza felé sietettem,az egyik barátnőmtől,mikor hallottam ,hogy valaki követ. Mindig is féltem,hogy valaki bántani fog,vagy elkap a sötét utcákon. Igen,mindig is volt egy kisebb "üldözési mániám " ,afelől,hogy félek a középkorú férfiak társaságától is. Már akkor megéreztem a bajt...
-Cica,egy ilyen csinos kis fiatal lánynak,mint te vagy,nem lenne szabad az utcán kóborolnia,a sötét utcákon.
Mondta egy 30-as kopasz férfi,gúnnyal a hangjában.
Nem válaszoltam rá,csak elkezdtem gyorsabban sétálni.
Követett...
-Állj meg szívem,ne kelljen bántani téged.
Szavai hallatán ledermedten. Tudtam,hogy ebből jó már ki sem sülhet. Iszonyatosan féltem.
-Mondtam ribanc,hogy állj meg!
Üvöltött velem,az ismeretlen férfi.
Egyik pillanatról a másikra ,elkapta a kezemet,és magához rántott. Próbáltam kapálózni,de semmi esélyem sem volt. Alacsony és gyenge voltam. Esélyem sem volt. Lelkileg is összetörtem,a történtek után. Mindez rátetőzött ... Arra lettem figyelmes,hogy a sötét kocsija felé húz... Próbáltam megrúgni ott,ahol a nap nem süt,de reménytelen volt. Az ijedtségem rátetőzött arra.hogy azt csinálhat velem ,amit csak akar. Hát megtette... Durva módon beráncigált a kocsijába,és magáévá tett. Nem bírtam mást csinálni,csak sírni... A fájdalom úrrá lett rajtam. A fizikai és a szellemi egyaránt. Mialatt megtörtént a dolog, többször is ütlegelt. Eszmélet vesztésig... Már nem emlékszem semmi többre,csak arra,hogy a kórházban ébredtem fel... 1 nővérke volt bent a szobámban,mikor kinyitottam a szememet.
-Oh,hát felkelt kisasszony?
Kérdezte mosolygó hangon az aranyos arcú,fiatal nővérke.
-Megyek,szólok is az orvosnak,hogy felkelt.
Mondta,majd sietősen elment.
***
-Doktor úr,mi történt velem? Volt egy rettenetes álmom,ugye az nem volt igazi?
Kérdeztem,reménykedve a jó dolgokban.
-Sajnálom kisasszony,de attól tartok,hogy ez nem csupán,csak egy rossz álom volt...
Önt megerőszakolták,és súlyosan megsérült az ütések miatt...
Folytatta az orvos.
-Akkor most ez azt jelenti,hogy... Hogy... Hogy e-engem megpocsékoltak?
Kérdeztem elcsukló hangon.
-Sajnálom kisasszony...
Mondta immáron másodjára a doktor.
Nem tudtam mást tenni,csak sírásban törtem ki. A doktor azt mondta,hogy ha már egy kicsit jobban leszek,és pihentem,bejönnek a rendőrök,felvenni a vallomásom. Nem tudtam mit tenni... Teljesen összetörtem... Összedőlt minden... A tiszta és rendes életem... A boldogságom... A családom... Egyszerűen minden... Mindent elvesztettem... Mindent...
xxBoxx
Inspiráló zene,ami közben írtam : https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=r08wfT8c8g4
Minden olyan gyorsan történt.... Napról-napra dől romba az életem. Szüleim autó balesetben elhunytak 1 hete. Jelenleg a fájdalmon kívül,más érzelmek nem találhatóak meg bennem. A temetés utánni napon haza felé sietettem,az egyik barátnőmtől,mikor hallottam ,hogy valaki követ. Mindig is féltem,hogy valaki bántani fog,vagy elkap a sötét utcákon. Igen,mindig is volt egy kisebb "üldözési mániám " ,afelől,hogy félek a középkorú férfiak társaságától is. Már akkor megéreztem a bajt...
-Cica,egy ilyen csinos kis fiatal lánynak,mint te vagy,nem lenne szabad az utcán kóborolnia,a sötét utcákon.
Mondta egy 30-as kopasz férfi,gúnnyal a hangjában.
Nem válaszoltam rá,csak elkezdtem gyorsabban sétálni.
Követett...
-Állj meg szívem,ne kelljen bántani téged.
Szavai hallatán ledermedten. Tudtam,hogy ebből jó már ki sem sülhet. Iszonyatosan féltem.
-Mondtam ribanc,hogy állj meg!
Üvöltött velem,az ismeretlen férfi.
Egyik pillanatról a másikra ,elkapta a kezemet,és magához rántott. Próbáltam kapálózni,de semmi esélyem sem volt. Alacsony és gyenge voltam. Esélyem sem volt. Lelkileg is összetörtem,a történtek után. Mindez rátetőzött ... Arra lettem figyelmes,hogy a sötét kocsija felé húz... Próbáltam megrúgni ott,ahol a nap nem süt,de reménytelen volt. Az ijedtségem rátetőzött arra.hogy azt csinálhat velem ,amit csak akar. Hát megtette... Durva módon beráncigált a kocsijába,és magáévá tett. Nem bírtam mást csinálni,csak sírni... A fájdalom úrrá lett rajtam. A fizikai és a szellemi egyaránt. Mialatt megtörtént a dolog, többször is ütlegelt. Eszmélet vesztésig... Már nem emlékszem semmi többre,csak arra,hogy a kórházban ébredtem fel... 1 nővérke volt bent a szobámban,mikor kinyitottam a szememet.
-Oh,hát felkelt kisasszony?
Kérdezte mosolygó hangon az aranyos arcú,fiatal nővérke.
-Megyek,szólok is az orvosnak,hogy felkelt.
Mondta,majd sietősen elment.
***
-Doktor úr,mi történt velem? Volt egy rettenetes álmom,ugye az nem volt igazi?
Kérdeztem,reménykedve a jó dolgokban.
-Sajnálom kisasszony,de attól tartok,hogy ez nem csupán,csak egy rossz álom volt...
Önt megerőszakolták,és súlyosan megsérült az ütések miatt...
Folytatta az orvos.
-Akkor most ez azt jelenti,hogy... Hogy... Hogy e-engem megpocsékoltak?
Kérdeztem elcsukló hangon.
-Sajnálom kisasszony...
Mondta immáron másodjára a doktor.
Nem tudtam mást tenni,csak sírásban törtem ki. A doktor azt mondta,hogy ha már egy kicsit jobban leszek,és pihentem,bejönnek a rendőrök,felvenni a vallomásom. Nem tudtam mit tenni... Teljesen összetörtem... Összedőlt minden... A tiszta és rendes életem... A boldogságom... A családom... Egyszerűen minden... Mindent elvesztettem... Mindent...
xxBoxx
2013. július 11., csütörtök
Prológus :
Jade Ross mindössze 15 éves,de már egy elég súlyos problémával küzd... Jade elveszti a családját és nem sokkal rá megerőszakolják. Nagyon nehezen tud majd ezen túl jutni. Majd jön az iskolába egy tanár,akit pont azért hívtak,hogy a diákoknak önvédelmet tanítson. Mivel a tanárokat is nagyon megviselte a dolog,egy szakértőt hívtak. Zayn Malik egy fiatal,pontosabban 20 éves tesnevelés tanár,aki mind ezek mellett,személyi bokszedző is. Ő lesz az iskola új tanárja,és ez teljes mértékben fel fogja kavarni a dolgokat.
Izgalmakban,és bonyodalmakban dús történet elé nézünk. Lesz benne tragédia,szerelem,fájdalmak,erőszak,és minden egyéb kósza dolog. Remélem elnyerte a tetszéseteket a blog,és tovább fogjátok követni!:) Addig is köszönöm szépen,hogy elolvastátok!
Ps: Ma már felkerül az 1. rész is,ha nem több. :)
Ps2: Ilyen blog még nincs,ISMÉTLEM EZEN KÍVÜL,MÉG NINCS (!!!) Magyarországon. És nem is szeretném,hogy legyen,mert az a szerzői jog miatt súlyos gondokat vonna maga után.
xxBoxx
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)